Howard Gardner elméletével itt találkoztam. Nem találta szerencsésnek, hogy a tanulókat kizárólag értelmi intelligenciájuk szerint osztályozzák, és a tanítási módszer, az értékelés, végső soron a gyerekek jövője is ezen dől el. Szerinte összesen nyolcfajta intelligencia létezik:
- nyelvi-verbális
- logikai-matematikai
- képi-térbeli
- testi-mozgásos
- zenei
- természeti
- társas
- személyes
Elméletét a tanításban alkalmazzák a legjobban, ezt szemlélteti ez a történet:
A vizsgán számon kérték az állam 1585-től napjainkig tartó történelméről tanultakat, a hozzá kapcsolódó szociológiai, gazdasági, földrajzi, antropológiai és jogi ismeretekkel együtt. McKenzie és egyik társa kétségekkel telve, de minden bátorságukat összeszedve úgy döntöttek, hogy kollégáiktól eltérő módon egész évben a többszörös intelligencia igényeit is kiszolgálva tanítanak. A hagyományos „szóbeli közlés – memorizálás – számonkérés” hármasára sokkal kevesebb időt és kisebb hangsúlyt fordítottak, ehelyett a tankönyv olvasását és a vizsgafeladatok gyakorlását sok és sokféle tevékenységgel egészítették ki. Többek között vigvamot építettek, tanulmányozták az indián kézművességet, felelevenítették a gyarmati idők karácsonyi szokásait, öltözködését, megtanultak egy 18. századi népszerű éneket, színre vittek egy darabot, valamint honlapot terveztek a Függetlenségi nyilatkozat bemutatására, és folyamatos vetélkedők segítségével készültek az év végi megmérettetésre. A vizsgán az összes gyerek magas pontszámmal ment át, és legjobban az osztály korábban legnehezebben tanuló tagja, egy addig bukdácsoló utcagyerek teljesített. McKenzie szerint a sikert annak köszönhették, hogy a másféle tanulás eredményesen beépült az iskolai munkába. Az éneklés, a kirándulás, a kunyhóépítés utat nyitott a tételes tudás felé, a gyerekek tapasztalatokat szereztek, így az élményeken keresztül értelmet nyert és megjegyezhetővé vált számukra a tananyag, és megválaszolhatók lettek a tesztkérdések. A többi intelligenciatípus felől közelítve eljutottak a nyelvi-logikai intelligencia birodalmába (McKenzie 2002). (ez is innen)
Jó lett volna ilyen iskolába járni. Nálunk inkább az volt jellemző, hogy aki nem volt jó a verbális intelligencia terén, az labdába se rúghatott – szó szerint, mivel sportolni is csak jó jegyekkel lehetett. Nekem például hiába magas a logikai intelligenciám, mivel nem tudtam fosni a szót, el voltam temetve.
Howard Gardner (fotó: Graham Turner, forrás)
